Pénzalapok és támogatások

Forráslehetőségek, támogatások civil szervezetek számára

Az Európai Unió támogatási rendszere jól körülhatárolt mechanizmusokra épül, a szakpolitikákhoz kapcsolódóan pénzügyi alapokból és programokból áll.
A három fő finanszírozási csoport:
közösségi mezőgazdasági politika (ez a rendszer nem érinti közvetlenül a civil szervezeteket, így ebben az anyagban nem talál róla információt)
regionális, vagy más néven kohéziós politikát megvalósító strukturális alapok és a kohéziós alap
közösségi programok a szakpolitikákhoz kapcsolódóan
Regionális politika és strukturális alapok

Az Európai Unió legfontosabb célja a térség versenyképességének, fejlődésének növelése. Az Unió történetében tapasztalhatóvá vált, hogy az eltérő szintű gazdasági fejlettség gátolja a növekedést, a piac optimális kihasználását, így fontos cél a gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítése.
Az EU célja nem az, hogy eltűnjenek az adottságokból eredő különbségek (nyelvi, kulturális, természeti, stb.), hanem hogy az ezekből adódó hátrányokat mérsékelje, a gazdasági elmaradottságot csökkentse.
Az EU a Strukturális Alapok nevű támogatási eszközcsoportot hozta létre az idők folyamán a kedvezőtlenebb helyzetű régiók felzárkóztatására, a regionális fejlettségbeli különbségek mérséklésére, a gazdasági és szociális összetartás erősítésére, az életszínvonalbeli eltérések csökkentésére.

Európai Regionális Fejlesztési Alap
A regionális politikára szánt összegek 45%-a az ERFA-n keresztül jut a tagállamokhoz. Alapvető feladata a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, a regionális egyenlőtlenségek felszámolása és a régiók fejlesztésében való részvétel az alábbi területeken:
versenyképességet növelő infrastruktúrafejlesztés, a KKV-kra fókuszálva
K+F új technológiák és innováció kifejlesztésére
Információs társadalom fejlesztése
Az ERFA (ERDF) főként beruházásokat támogat.

Európai Szociális Alap

Az ESZA (ESF) célja a munkaerőpiac alkalmazkodóképességének növelése, humánerőforrás fejlesztése. Az Alap által támogatott programok kezdeményezettjei személyek és szervezetek is lehetnek. Az ESZA keretén belül is egyre nagyobb hangsúlyt kap az információs társadalom, oktatási rendszerek hatékonyságának növelése.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs része

Az alap célja, hogy elősegítse a mezőgazdaság termelékenységének növekedését, a gazdálkodók, szektorban dolgozók jövedelmének növekedését és a mezőgazdasági termékek piacának stabilitását.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

Az Unió közös vizeinek túlhalászata következtében az alap célja a halászattal érintett települések gazdaságának átalakítása, illetve a halállomány újratelepítése, a szektorban versenyképes vállalatok létrehozásának segítése.

A Strukturális Alapok költségvetéséből részesül az EU Közösségi Kezdeményezések programcsoportja is, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tagállamok a közösség egésze számára fontos problémáikat innovatív módon oldják meg, és a tapasztalataikat a többi ország felé elérhetővé tegyék. Céljai és forrása is a Strukturális Alapok (a pénzeszközök 5,35%-át különítik el), viszont az alapoktól eltérően a közösségi kezdeményezéseket Brüsszelből irányítják a tagországi hatóságok együttműködésével.

Interreg: határokon átnyúló, interregionális együttműködések támogatása, amelyek elősegítik az európai térségfejlesztést határmenti projektek, pl. KKV hálózatok kialakítása, illetve "Európai régiók" területrendezési stratégiái kidolgozásának támogatása által.
Leader +: vidéki területek felzárkóztatása a helyi szereplők aktív közreműködésével, partnerségük alapján. A program új technológiák, eljárások alkalmazását támogatja a térségi termékek versenyképességének javítása érdekében, valamint forrást biztosít a vidéki térségben élők életminőségének javítását és a térség természeti és kulturális értékeinek kihasználását célzó programokhoz.
Equal: a munkavállalás egyenlő esélyének biztosítása a diszkrimináció leküzdésével, amelynek fő prioritásai a foglalkoztathatóság javítása, a vállalkozói készségek fejlesztése, alkalmazkodóképesség növelése, egyenlő esélyek biztosítása férfiak és nők számára.
Urban: válságban lévő városok, városi térségek megújítása, olyan városfejlesztési stratégiák alapján, amelyeket a helyi vezetők a város társadalmi életének legszélesebb körével együtt dolgoz ki. A programok belül támogatás nyújtható pl. autómentes övezetek kialakítására, közszolgáltatások fejlesztésére, közterületek felújítására.

A Strukturális Alapok területi felhasználási szintjei a régiók. A régiókat (NUTS - Nomenclature of Territorial Units for Statistics) az adminisztráció megkönnyítése érdekében hozták létre, amelyek szintjei:
NUTS 0: Országok (Lakosság: 0.4 - 80 millió)
NUTS 1: Supra-régiók (Lakosság: 0.4 - 17 millió)
NUTS 2: Régió (Lakosság: 0.08 - 10 millió)
NUTS 3: Sub-régió (Lakosság: 0.02 - 7 millió)
NUTS 4 és NUTS 5: helyi szintű területi felosztás.
A Strukturális Alapok támogatásaiban általában a NUTS 2 és NUTS 3 régiók programjai szerepelnek. Az új tagországokkal kivételt tett az EU 2006-ig, és NUTS 0, azaz országos szinten is kidolgozhatták fejlesztési programjukat, ahogy ezt Magyarország is tette.

A Strukturális Alapok három fő célkitűzés köré csoportosulnak:

1.célkitűzés: hátrányos helyzetű térségek fejlődésének, strukturális átalakulásának elősegítése (az új tagállamok ebbe a célkitűzésbe tartoznak, kivételt képeznek ezen országok egy-egy fejlettebb régiója)
Feltétele, hogy a régió (NUTS 2) ne érje el az EU GDP átlágának 75%-át. A teljes költségvetés 70%-át erre a célkitűzésre fordítják.
2.célkitűzés: a strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és szociális átalakulásának támogatása
Általában olyan területek (NUTS 3) tartoznak a 2. célkitűzés alá, ahol kiugróan magas a munkanélküliség, bűnözés, alacsonyak a bérek. A költségvetés 11.5%-t fordítják erre a célkitűzésre.
3.célkitűzés: a képzés, szakképzés és a foglalkoztatáspolitika modernizálása és a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodás segítése azokban a régiókban, amelyek nem tartoznak az 1. célkitűzés alá. A költségvetés 12.3%-a támogatja ezen programok megvalósulását.

A regionális politika támogatási rendszere a következő alapelvek szerint működik:
Programozás: a támogatás átfogó stratégia, a fejlődést komplex módon szolgáló célkitűzések szerint biztosítanak finanszírozást az alapok, nem különálló projekteket támogatnak
Addicionalitás: az EU forrásai kiegészítő jellegűek és nem használhatók fel a nemzeti támogatási formák helyettesítésére, kiváltására, azaz a tagállamok nem csökkenthetik a támogatásokra fordított összegek mértékét az előző időszakhoz képest addig, amíg igényt tartanak az alapok nyújtotta támogatásra. Másrészt a támogatások felhasználásához mindig szükséges meghatározott fokú társfinanszírozás, az EU nem támogat olyan célokat, amelyeket a tagország maga nem finanszíroz.
Partnerség: az elv az együttműködés fontosságát foglalja magában a programok előkészítésében, finanszírozásában végrehajtásában, sikerében érdekelt érintettekkel, tehát mindezekben a fázisokban a társadalom legszélesebb részvételére kell törekedni. A partnerségnek van horizontális és vertikális vetülete, tehát a különböző döntéshozatali szinten együttműködésén kívül pl. a helyi önkormányzatok együttműködését is magába foglalja.
Koncentráció: Egyrészt a regionális politika különböző eszközei koncentrált, összehangolt módon segítik a cél elérését, másrészt a támogatásokat a leginkább rászorul régiókba összpontosítják a szétforgácsolódás elkerülése, a hatékonyság növelésére érdekében.

Nem tartozik a négy fő elv közé, de fontos megemlíteni a kompatibilitás elvét is, miszerint az EU által finanszírozott programoknak összhangban kell lenniük a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló rendelkezésekkel.

A Strukturális Alapok felhasználásának időtartamára vonatkozó N+2 szabály szerint az EU források felhasználására meghatározott idő áll rendelkezésre, és az ezalatt fel nem használt EU források elvesznek a tagállam számára. A Bizottság az éves kötelezettségvállalás évét követő második év végén automatikusan visszavonja a fel nem használt támogatást, illetve a záró kifizetési kérelem benyújtásakor a 6 éves periódus végén törli a kötelezettségvállalás fel nem használt részét.

Kohéziós Alap
Az Alap célja azon térségek felzárkózásának elősegítése, ahol az 1 főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 90%-át. Az alap főként közlekedési infrastruktúrafejlesztést és környezetvédelmi beruházásokat támogat.

Az új tagállamok hozzájutása a Strukturális Alapokhoz
A strukturális Alapok szabályozása szerint az 1. célkitűzésbe tartozó régióknak Nemzeti Fejlesztési Tervet (mostantól egyszerűsített programozási dokumentum váltja fel, a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK) kell készíteni, amennyiben a támogatás meghaladja az 1 milliárd Eurót. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret egy átfogó, a régió jövőképét meghatározó stratégia, amely tartalmazza a végrehajtás koordinációjára vonatkozó rendelkezéseket is (Az elmúlt programozási időszakban a Közösségi Támogatási Keretterv tartalmazta a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap fogadására létrehozandó intézményrendszer felépítését és azok működését, feladatait.) Az NSRK mellett továbbra is el kell készíteni azonban egy Közösségi Támogatási Kerettervet, mivel az NSRK nem szolgál a KTK-hoz hasonlóan menedzsment eszközül, amely biztosítaná, hogy az alapok a Közösségi Stratégiai Irányelvekkel valamint a nemzeti stratégiai programokkal összhangban kerüljenek felhasználásra. A tagállamoknak a támogatásokat Operatív Programok (OP-k) alapján kell strukturálni, amely már a felhasználás eszközrendszerét, módszerét is magába foglalja.
A tagállamok a Közösségi Stratégiai Irányelvek (CSG) elfogadását követően 5 hónapon belül fogadják el az NSRK-t és küldik el a Bizottságnak, amelynek el kell fogadnia annak tartalmát. Az OP-k benyújtásának feltétele az NSRK benyújtása, azonban az OP-k az NSRK-val egy időben is benyújthatóak.

A tagállamok az alapokból érkező támogatás felhasználásának koordinációjára Irányító Hatóságot neveznek ki, amelyek megszervezik a felhasználás intézményrendszerét. Az Irányító Hatóság feladata a végrehajtás, megfelelő menedzsment és hatékonyság biztosítása.
A tagállamoknak monitoring bizottságokat kell felállítani az operatív programok felhasználásának ellenőrzésére, amely szintén a tagországok feladata. A monitoring bizottságot az irányító hatóság elnöklete alatt működik, és biztosítja a pénzeszközök felhasználásának minőségét és hatékonyságát. A monitoring bizottságok összetétele a tagállamok felelőssége, legtöbb esetben civil szervezetek képviselői is helyet kapnak. Magyarországon minden operatív program monitoring bizottságában 4-4 civil szervezeti képviselő foglal helyet (általában a környezetvédelem, kisebbség, nők, fogyatékosság területéről).

A regionális politika jövője

Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2007-2013 közötti pénzügyi időszak regionális politikájának reformjára a regionális politikának egy sokkal láthatóbb, az Unió minden régióját érintő, hangsúlyos politikává kell válnia. Míg az elmúlt időszakokban a fejlettebb országok számára nem nyújtott látható segítséget, az elképzelések szerint ezentúl a gazdagabb területeken a versenyképességet segítő programokat, míg a "hagyományos", elmaradottabb régiókban az infrastruktúra fejlesztésére irányuló programokat támogatnák.
A Bizottság meg kívánja erősíteni az alapok stratégiai megközelítését is, így a folyamat része lesz a Közösségi Stratégiai Irányelvek címet viselő dokumentum (amelyet a Tanács a Parlament véleményének kikérése után hagy jóvá), amely meghatározza a Közösség prioritásait, amelyet a nemzeti fejlesztési tervek (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret) kidolgozásakor figyelembe kell venni a tagállamoknak.
Kisebb, de gyakorlati szempontból fontos tervezett változások, hogy egy OP-t csak egy alap finanszírozhat, illetve a jelenleg projekt alapon működő Kohéziós Alap felhasználásához is programozás szükséges, operatív programokba kell foglalni, azaz nem projekt alapon fog működni, és kiterjesztik rá az N+2 szabályt. Az újítások szerint a Kohéziós Alap nem csak környezetvédelmi és közlekedési nagyberuházásokat támogathat, hanem felhasználható az energiahatékonyság, megújuló energia, forgalomirányítás, tisztavárosi közlekedés, stb. támogatására is. További tervezett változás, hogy az ESZA kivételében nem elszámolható költség a vissza nem térítendő Áfa, amely komoly nehézséget okoz a kedvezményezetteknek.

Közösségi akcióprogramok:

Az EU által meghatározott prioritások, politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciókat nevezzük közösségi programoknak, amelyek nagyon sokrétűek, az Unió beavatkozási területeinek szinte teljes részét lefedik.
A közösségi programok felelősei a Bizottság adott politikát kézben tartó főigazgatóságai, a tagállamban történő irányítást, a programokban való részvétel felügyeletét a tagállamok szakminisztériumai, a technikai lebonyolítást többnyire elkülönített programirodák végzik, a támogatási döntések viszont legtöbb esetben Brüsszelben, központilag dőlnek el az összes tagállam pályázatait együttesen figyelembe véve. Finanszírozásuk a Közösség általános költségvetéséből történik.
Az EU-ban jelenleg 38 Közösségi Program fut:

6. Kutatás-Fejlesztési Keretprogram (amelyet 2007-től a 7. vált fel).
LIFE: környezetvédelmi beruházások, természet megőrzése, együttműködés a harmadik világ országaival
Energy programcsoporton belül a SAVE - Energiatakarékossági programok, ALTENER - altertnatív energiák hasznosítása, COOPENER - Együttműködés a harmadik világ országaival, STEER - energiaszállítmányozási fejlesztések
eEurope programcsoporton belül a IDABC - közigazgatási szervek közötti adatáramlás, Safer Internet Plus - biztonságos internethasználat, eContentPlus - digitális tartalomfejlesztés
ARGO - határvédelem, vízumpolitika, menekültügyi igazgatás
Kultúra 2000 - kulturális együttműködések támogatása
Leonardo - együttműködés a szakképzés területén
Socrates -oktatási együttműködés az oktatás valamennyi szintjén
E-Learning - oktatási és képzési rendszerfejlesztés
TEMPUS - felsőoktatási rendszerek fejlesztése
Ifjúság 2000 - ifjúsági együttműködések, nemzetközi cserekapcsolatok
Media Plus - Audiovizuális fejlesztések és politikák
VÁM 2007 - vámügyi együttműködés
Civil protection - polgári jogvédelem
Fiscalis 2007 - adóügyi együttműködés
MAP - vállalkozásfejlesztés
Marco Polo - intermodális teherszállítás fejlesztése
Közegészségügyi keretprogram - egészségügyi együttműködés
Foglalkoztatáspolitika - Foglalkoztatáspolitikai és szociális ügyek
DAPHNE - Erőszak és bűnözés elleni fellépés
Gender Equality - Nemek közötti egyenlőség
EIM - ösztönző eszközök a foglalkoztatás területén
Jogi együttműködés - keretprogram polgárjogi témákban
Pericles - az Euro hamisításának leküzdése
Tempo - intelligens szállítmányozási rendszerek
Erasmus - oktatás minőségének javítása
Town Twinning - testvérvárosi kapcsolatok
Combatin Discrimination - társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem

Közvetlen támogatások

Az Európai Uniós források legnagyobb része nem közvetlenül a Bizottság főigazgatóságain keresztül, hanem nemzeti kezelés során kerül allokálásra a Strukturális Alapokon, illetve egyes akcióprogramokon keresztül.
A Bizottság ezeken a forrásokon kívül olyan projekteket, programokat támogat közvetlenül, amelyek elősegítik egy-egy politikai cél megvalósulását (jogi személyiségű köz vagy magán szervezetek: egyetemek, vállalkozások, érdekvédelmi csoportok, civil szervezetek, és némely kivételes esetben magánszemélyek által megvalósított projektekről van szó), illetve meghatározott civil szervezeteknek működési támogatást is nyújt.
Egy-egy politikai célnak megfelelő projekt lehet pl. egy ifjúsági konferencia megszervezése, (pl. ifjúsági akciók támogatásaként 2002-ben nagyon sok ifjúsági szervezetet támogatott a Bizottság), vagy az európai gondolat népszerűsítése (pl. Ecas, CENPO), de pl. a European Womenʼs Lobby, vagy European Youth Forum támogatására külön költségsort jelöltek ki.

A Bizottság által nyújtott közvetlen projekttámogatások az alábbi linken összegyűjtve, rendszerezve elérhetőek: http://www.europa.eu.int/grants/index_en.htm
Az oldalon téma, főigazgatóság, ABC és újdonságok alapján lehet keresni a pályázatok között, de nem minden pályázat jelenik meg rajta, tehát érdemes időről időre körültekinteni a főigazgatóságok oldalain.
A pályázatokról minden szükséges információ megtalálható a projekt kialakításához, és a további kapcsolódási, információs pontokról is felvilágosítást nyújt az oldal.

Működési támogatást a szervezetek (főleg pán-európai szervezetek, amelyek a nemzeti civil szervezetek közös véleményét jelenítik meg) szigorúan meghatározott köre számára biztosít a Bizottság, bár ez sem minden Főigazgatóság által közösen követett szempontrendszer alapján történik.
Mindenképpen fontos elem a működési támogatás meghatározásakor, hogy a szervezet tevékenysége "európai" legyen, az európai civil szervezetek reprezentatív képviselője legyen, és hosszú távon működjön.

EGT Pénzügyi Eszköz és Norvég Alap

Az EGT országok (Norvégia, Liechtenstein és Izland) is részesül az EU belső piacának előnyeiből, de mivel azok nem EU tagállamok, részvételi díjat fizet érte. Ennek a pénzügyi alapnak és a norvég állam kétoldalú szerződéseinek a 10 újonnan csatlakozott ország részesül ezen pénzeszközökből.

Előcsatlakozási alapok

Az csatlakozás előtt a csatlakozó országok számára előcsatlakozási alapok álltak rendelkezésre a felkészülés elősegítésére. Ezek az alapok mára megszűntek, helyüket a Strukturális Alapok vették át.
Phare: intézményfejlesztési és beruházási támogatások, forrásai 2008-ig felhasználhatók
SAPARD - mezőgazdaság és vidékfejlesztés
ISPA - infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások (helyét a Kohéziós Alap vette át)